A fehérje bevitele az étrendbe serkenti az izomfehérje szintézist. A különböző fehérjeforrások esetében az izomszintézis hatása nagymértékben változik. Az izomfehérje -szintézis hatásának ezen túlnyomó többsége az étkezés utáni hasznosításban rejlikesszenciális aminosavak(különösen a leucin). Az esszenciális aminosavak étkezés utáni felhasználását számos élettani folyamat szabályozza, beleértve az étrendi fehérjék emésztését, az aminosavak felszívódását, a zsigeri aminosav -visszatartást és a vázizom -perfúziót, valamint különféle étrendi tényezőket, beleértve az aminosav -összetételt, az esszenciális aminosav -tartalmat és táplálkozásellenes tényezők jelenléte.
Ebben a tanulmányban különböző növényi fehérje izolátumokat (zab, csillagfürt, búza, kender, mikroalgák, szójabab, barna rizs, borsó, kukorica és burgonya), állati fehérje izolátumokat (tejsavó, tej, kazeinát), kazeint és tojást azonosítottunk vázizomfehérje. Az ultra-nagy teljesítményű folyadékkromatográfia-tandem tömegspektrometria (UPLC-MS/MS) technológiát alkalmazva értékeltük ezen fehérjetípusok és források aminosav-összetételét. Ez a kutatás alapot nyújt a nagy anabolikus potenciállal rendelkező növényi eredetű fehérjék azonosításához és új növényi alapú fehérjekeverékek meghatározásához, amelyek a legtöbb állati fehérjeforráshoz hasonló esszenciális aminosavak teljes spektrumát biztosítják.
Kísérleti eredmények:
1) A fehérjetartalom összehasonlítása
Ugyanazon állati és növényi fehérje izolátum fehérjetartalmához képest a növényi fehérje tartalma 51-81%, köztük a kendermag (51%), a csillagfürt (61%), a kukorica (65%). Alsó; barna rizsfehérje (79%), borsófehérje (80%), burgonyafehérje (80%), búzafehérje (81%), tartalma viszonylag magas. Az állati fehérje tartalma 51-81%. A száraz emberi vázizomzat 84% fehérjét tartalmaz. A különböző beszállítóktól származó minták fehérjetartalma is eltérő. A búzafehérje eloszlása 74-88%, a szójafehérje 61%és 91%, a borsófehérje 77-81%, a kukoricafehérje 58-75%és a burgonyafehérje 77-77%között mozog. 83%, tejsavófehérje 72-84%, kazein 67-78%.
2) Az esszenciális aminosav tartalom összehasonlítása
Összehasonlítva az állati fehérjével (37 % és 38 % az összes fehérje) és az emberi vázizomfehérjével (38 % az összes fehérje), a növényi fehérje esszenciális aminosav -tartalma (26 | ^| +-2 % teljes fehérje) Alsó. A növényi eredetű fehérjezab (21 %), csillagfürt (21 %), búza (22 %), kender (23 %) és mikroalga (23 %) alacsonyabb esszenciális aminosav-tartalommal rendelkezik, mint WHO/FAO/UNU aminosavak kérése (WHO/FAO/UNU Expert Consultation, 2007). Ha az egyik fehérje az egyetlen fogyasztott fehérjeforrás, akkor nem képes kielégíteni az esszenciális aminosavak iránti igényt. Felhívjuk figyelmét, hogy ez a követelmény a felnőttek napi ajánlott fehérjebevitelén alapul, 0,66 g/kg. Az esszenciális aminosav-követelményeknek megfelelő növényi eredetű fehérjék közé tartozik a szójabab (27 %), a barna rizs (28 %), a borsó (30 %), a kukorica (32 %) és a burgonya (37 | ^|). Az állati fehérjék közül a tejsavófehérje tartalmazza a legnagyobb esszenciális aminosav -tartalmat, eléri a 43 % -ot. A tejfehérje (39 %) és a kalcium -kazeinát (38 %) köztes termékeket mutat, míg a kazein (34 %) és a tojás (32 %) alacsonyabb esszenciális aminosav -tartalommal rendelkezik.
Összefoglalva, valójában ezt látjuk
A vegetáriánus fehérje nem jelenti azt, hogy valamelyik esszenciális aminosav hiányzik. Csak annyi, hogy egyetlen vegetáriánus fehérje 8 aminosav aránya nem nagyon hasonlít ahhoz az arányhoz, amely alkalmas az emberi szervezet által történő felszívódásra (az állati fehérjéhez viszonyítva).
A vegetáriánus étrend azonban nem jelenti a fehérjebevitel egységét. Ha a fehérjét vegyes vegetáriánus fehérjével egészítjük ki, ez lineáris kombinációs problémává válik. Képesnek kell lennie arra, hogy egy bizonyos kombinációt olyan komplex fehérjeforrás létrehozásához hozzon létre, amely megfelel a szervezet&felszívódásának. Még az is közelebb állhat az emberi test szükségleteihez, mint egyetlen állati fehérjeforrásunk.