Arachidonsav(ARA) egy fontos esszenciális zsírsav az emberi szervezetben, és egyben a legtöbbször előforduló és legszélesebb körben elterjedt többszörösen telítetlen zsírsav az emberi szervezetben. Fontos a sejtmembránok szerkezetének és működésének fenntartásához in vivo. Az ARA széles körben jelen van az állati szövetekben, körülbelül 1 százalékát a vér foszfolipideiben, a heparinban és a cefalinban, körülbelül 15-40 százalékát a mellékvese foszfolipid zsírsavakban, és akár 70 százalékát az idegvégződésekben is.
Az ARA fontos zsírsav. In vivo ARA képződhet a linolsav deszaturációjával és szénláncának meghosszabbításával. A linolsav biológiai szabályozási funkciója elsősorban az ARA metabolitjain keresztül valósul meg. Az ARA-nak olyan funkciói is vannak, mint a szív ingerlékenységének szabályozása, részt vesz a neuroendokrin folyamatokban, elősegíti a sejtosztódást és gátolja a vérlemezke-aggregációt.
Az ARA elősegíti a vázizomszövet helyreállítását és növekedését azáltal, hogy testmozgás közben és után prosztaglandin PGF-vé alakul. Nemcsak rendkívül fontos szerkezeti lipidként létezik az emlősök szöveteiben (különösen az idegszövetekben), hanem fontos előanyaga a prosztaglandinok szintézisének emberben is, számos biológiai aktivitással és fontos táplálkozási hatással.
Az ARA metabolikus útjai
Különféle biológiailag aktív anyagok prekurzoraiként az enzimek három fő típusa vesz részt az ARA metabolizmusában. Az ARA metabolizmusát katalizáló fő oxidációs reakciók a következők: epoxidáció, allil-oxidáció és Omega-hidroxiláció. Normál fiziológiás körülmények között a szabad ARA szintje nagyon alacsony. Amikor a sejtmembrán különféle ingereknek (például gyulladásnak) van kitéve, az ARA felszabadul a foszfolipidkészletből, és nagy mennyiségű arachidonsavat termel, amely biológiailag aktív metabolitokká alakul. Sok sejtben az ARA felszabadul a sejt endoplazmatikus retikulumából és magburkából, majd a sejtek között transzportálódik, és biológiailag aktív 2-szénszármazékokat képez.